Placebo - Too Many Friends

Elhoztam még egy régebbi fordításom, de most már a mangán fogok dolgozni, amíg be nem fejezem. Köszönöm a türelmet. :)


A Too Many Friends a Placebo első kislemeze a hetedik stúdióalbumukról, ami a Loud Like Love címet viseli.

A blogger valamiért nem találja az ehhez készült videómat a youtube-on, ezért kénytelen vagyok belinkelni. ITT lehet meglesni, ha valaki zenével szereti olvasni a dalszöveget.
Egyébként nem jellemző rám, hogy videókat feliratozok, úgyhogy több videós fordítás valószínűleg nem várható. A szöveget átfutva pedig nem vagyok magamtól elragadtatva, de mondjuk, hogy még tapasztalatlanabb voltam a fordítások terén, mint most. :D


Túl sok barát

A számítógépem szerint meleg vagyok
Ezért kidobtam ezt a vackot
A Champs-Élysées sugárúton
Amikor hazafelé tartottam

Ez az utolsó bejelentésem
Lent a szupersztrádán
Ennyi mondanivalóm maradt
Egyetlen kötetre

Nagyon sok barátom van
Túl sok ember
Akikkel sosem találkozom
És akiknek sosem leszek ott
Sosem leszek ott
Mert sosem leszek ott

Ha mindezt oda tudnám adni
Vajon egy nap újból eszembe fog jutni?
Akárcsak egy tű a szénakazalból
Vagy egy drágakő

De van miért tiltakoznom
Az alkalmazásokat hibáztatom
Minden bánatomért és fájdalmamért
Az elhagyatott érzésért

Nagyon sok barátom van
Túl sok ember
Akikkel sosem találkozom
És akiknek sosem leszek ott
Sosem leszek ott
Mert sosem leszek ott

Nagyon sok barát
Túl sok barátAkikkel sosem találkozom
És akiknek sosem leszek ott
Sosem leszek ott
Mert sosem leszek ott

A számítógépem szerint meleg vagyok
Egyébként is, mi a különbség?
Hiszen az emberek mást se csinálnak egész nap
Csupán a telefonjukat bámulják

Nagyon sok barátom van
Túl sok ember
Akikkel sosem találkozom
És akiknek sosem leszek ott
Sosem leszek ott
Mert sosem leszek ott

Nagyon sok barátom van
Túl sok ember
Akikkel sosem találkozom
És akiknek sosem leszek ott
Sosem leszek ott
Mert sosem leszek ott

Sosem leszek ottSosem leszek ott
Sosem leszek ott
Sosem leszek ott

Ennek a dalnak a mondanivalója nem nagy rejtély: egyrészt az internetes barátok jelenségét tárgyalja, vagyis amikor olyan emberekkel tartod a kapcsolatot a neten, akikkel nincs személyes kontaktusod. Lehet, hogy sok van belőlük ("I've got too many friends"), de valójában ők csak idegen emberek számodra. Nem vállalnak felelősséget a neked címzett szavaikért, vagyis az esetleges ígéretek ellenére sosem támaszkodhatsz rájuk. Ez pedig fordított esetben is igaz ("That I'll never meet and I'll never be there for"). Mindebből fakadóan nem ismeritek egymást, csak azt az éneteket, amelyiket a neten megmutatjátok.

Úgy gondolom, az "If I could give it all away, would it come back for me someday?" sorok a fentiekben taglalt egymás iránti felelősségvállalás elhárításáról szól, és az emiatt érzett esetleges bűntudatról. Vajon, ha megszegem a netes barátomnak tett szavam, kísérteni fog e tettem a továbbiakban? Vagy ő csak egy idegen a világhálón, akinek az érzéseivel nem kell törődnöm?

Másrészt ez a zene a magányról szól, amit akkor élhetsz át, amikor az okostelefon képernyőjéről felpillantva rájössz, hogy nincs a környezetedben olyan húsvér ember, akit a barátodnak nevezhetnél. A különböző társas kommunikációra létrehozott platformok megadják a barátság illúzióját, de csak ideig-óráig. Miután ez szertefoszlik, marad a magány, a dalban pedig felfedezhető az emiatt érzett harag, amivel a különböző alkalmazásokat hibáztatja a lírai én: "Applications are to blame, for all my sorrow, My pain, feeling so alone".

Brian egyébként lesújtó véleménnyel van a Facebookról és társairól, éppen a dalban felbukkanó jelenség miatt. Határozottan tartja magát az elveihez, és mint önálló személy, nincs jelen semmilyen social media felületen, ettől pedig hitelessé válik az általa írt Too Many Friends. :)

Mostanra már eleget taglaltam a dal refrénjét és az utolsó verzét, viszont térjünk vissza az első sorra, amiről eddig nem tettem említést. Az ominózus "My computer thinks I'm gay" sorral kapcsolatban Brian maga is nyilatkozott egy interjúban, amit ITT olvashattok el.

Lefordítottam az ide vonatkozó részt:

Kérdés: Megbántad, hogy ezt tetted a Too Many Friends nyitósorává?

Brian: Nem írtam volna bele, ha nem történik meg velem. A számítógépem mindig is olyan hirdetéseket dobott fel nekem, mintha heteroszexuális lennék, magától tett így. Aztán egy szép napon csinálhattam valamit a gépemen (sejtem, hogy mit, de ebbe ne menjünk bele), és onnantól kezdve a megjelenő hirdetések már homoszexuális férfiaknak szóltak.

Lenyűgöz a technológia. Ezt a változást nagyon jelentőségteljesnek tartottam, és azt gondoltam magamban, "Hűha, a számítógépem ma azt hiszi, meleg vagyok!". Aztán az jutott eszembe, "Oké, elég bátor lépés lenne, ha ezzel a mondattal kezdenék egy dalt",  és éppen ekkor tájt beszélgettem néhány barátommal arról, hogy már nem fogadnak el több ismerősnek jelölést a közösségi felületeken, mert már túl sok barátjuk van. 

Ez még sosem jutott eszembe, mert én nem használom a közösségi oldalakat, úgyhogy számomra ez egy nagyon érdekes koncepciónak tűnt. Lehet valakinek túl sok barátja? Hány barátom lehetne, és mit jelent manapság a barátság? Milyen hatással van manapság ez a technológia iránt érzett végtelen megszállottság a barátságra, a társas képességeinkre és a közösségtudatunkra? Leültem, és megpróbáltam mindezt belesűríteni a Too Many Friends című dalba. Azt akartam, hogy egy olyan emberről szóljon, aki megtapasztalja az elszigetelődést és a magányt. 

Ezer dal született már a vezetékes telefonok feltalálása óta arról, amikor a telefon mellett ülsz, és csak arra vársz, hogy hívjanak. Ez a szerzemény viszont a magányról szól, nem magáról a technológiáról. Ez a dal a modern verziója annak, hogy "ülsz a telefon mellett, és várod, hogy hívjanak".